Az M1 Híradó felvételein az látszik, ahogy kis túlzással egy tűt sem lehet leejteni a Liszt Ferenc repülőtér 2-es termináljában, annyian vannak nap mint nap. Tavaly csaknem 15 millió utas fordult meg itt. Idén viszont a forgalom meg is haladhatja a rekordnak számító 2019-ben elért 17 milliót. Vagyis, 2024 sikerévként íródik be a legnagyobb magyar repülőtér történetébe – tette hozzá az M1.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön jelentett be, hogy az állam visszavásárolta a repülőteret.
Nagy Márton azt mondta: több mint egy éves megfeszített tárgyalássorozat végére került pont, miután június 6-án aláírták a Budapest Airport adásvételi szerződését. Így
csaknem húsz év után újra az állam lett a többségi tulajdonosa a budapesti repülőtérnek.
„Ez a magyar szuverenitás újabb nagy győzelme. Magyarország turizmusa dinamikusan fejlődött, de a reptéren nem történt semmi. Ráadásul a budapesti reptér a nemzetközi cargo forgalom dinamikus növekedésében is lemaradt. Ne feledjük, a repteret a Gyurcsány-kormány elherdálta, ráadásul békeidőben. A történelmi hibát ma kijavítottuk, a magyar kormány háborús időkben is képes volt arra, hogy visszaszerezze azt” – magyarázta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A vételár 3,1 milliárd eurót, azaz mintegy 1200 milliárd forintot tett ki. A rendszerváltás utáni időszak legösszetettebb és legnagyobb értékű gazdasági ügylete eredményeként a magyar állam 80 százalékos, míg a repülőtér működtetésért felelős francia Vinci Airport, mint társbefektető pedig 20 százalékos 20 tulajdonrészt szerzett.
„Egy olyan vagyontárgyat szereztünk vissza, amelyből csak egy van”
– így kommentálta Magyarország legnagyobb nemzetközi repülőterének visszaszerzését a miniszterelnök. Orbán Viktor arról beszélt: a kormány azt tervezi, minél gyorsabban növelje a légikikötő értékét, és ebben nagy segítséget remélnek a Vinci Airporttól.
„Az a jó, ha az állam nem gazdálkodik, hanem, ha meg is van a tulajdon, ami fontos, akkor bevon olyan profikat, akik értenek ehhez a dologhoz. Ne állami bürokraták, meg innen-onnan összeszedett menedzserek működtessenek egy hatalmas vagyont, hanem valaki olyan, aki a világ legjobbjai közé tartozik. Ezek a franciák ilyenek, van még tervünk, hogy később majd katariakat is bevonunk, de a többséget mindenképpen meg akarjuk őrizni” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A légikikötő visszavásárlása érdekében az állam több vagyonelemét is értékesítette. Így például az Erste Bankban és a Yettel Magyarországban meglévő tulajdonrészét. De a vételár előteremtése érdekében az Eximbanktól kapott hitelre is szükség volt. Elemzők szerint a közeljövőben várható fejlesztésekkel
a Liszt Ferenc repülőtér megteremti a lehetőségét, hogy Budapest a nyugati és a keleti világ legfontosabb találkozási pontja legyen.
A budapesti reptér hazatért – így reagált a Magyar Turisztikai Ügynökség arra, hogy a Liszt Ferenc repülőtér magyar tulajdonba került.
Közleményükben úgy fogalmaztak: A fővárosi repülőtér az ország elsődleges kapuja, 2023-ban a külföldi látogatók többsége repülőgéppel érkezett. A magyar turizmus elsőrendű stratégiai célja hazánk elérhetőségének fejlesztése. A Budapest Airport többségi állami tulajdonba kerülésével jelentős, a magyar turizmus nemzetközi pozícióját nagymértékben erősítő infrastrukturális fejlesztések és járatbővítések valósulhatnak meg.
Címlapkép: A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtér 2-es terminálja 2024. június 6-án. Ezen a napon aláírásra került a repülõteret üzemeltetõ Budapest Airport Zrt. adás-vételi szerzõdése, így közel 20 év után újra nemzeti többségi tulajdonba került a reptér. A megállapodásnak köszönhetõen a magyar állam vételár arányosan 80 százalékos tulajdonrészt szerez a Budapest Airport Zrt.-ben, a francia társbefektetõ VINCI pedig 20 százalékot.
MTI/Koszticsák Szilárd
